A napkollektoros fűtésnek két módját különböztetjük meg, ebből a drágább verzió nyáron a medencére, télen (kültéri medence esetén, üzemeltetés hiányában) a házunk fűtési rendszerére köthető. Az olcsóbb (szolárszőnyeg) az kizárólag a medence vizét melegíti.
Lényegesen megfizethetőbb ahhoz képest, hogy csak minimálisan gyengébb a hatásfoka, viszont a medencevíz hőfokára emellett sem lesz majd panaszunk. Egyre elterjedtebb a világon a hőszivattyús vízfűtés. (Ez a legkorszerűbb vízfűtési rendszer.)
Használata a légkondícionáló elvén alapul. Egy egység elektromos energiából 4-6 egység hőenergiát nyerhetünk. Hatékonysága, gyorsasága, illetve az áram ára miatt üzemeltetése rendkívül kedvező. A kollektorokhoz képest azért jó, mert nem csak napos időben képes fűteni, hanem amikor csak akarjuk.
Fontos tudni, hogy a vízfűtés fedéssel, takarással együtt alkalmazva az alap 4-5 hónapos szezont akár 8-9 hónapra is ki tudja tolni.
A medencefedés segít a víz melegének megtartásában. A legköltséghatékonyabb megoldást a szolártakaró jelentheti. Ezt másképpen nyári takarónak is szokták nevezni. Ez a buborékfóliás fedés bármekkora méretre, és bármilyen alakúra szabható. Miközben medencézünk, egyszerűen csak tekerjük fel és tároljuk a medence végében. (Kapható hozzá kiegészítőként a medence szélére rögzíthető csévélő rúd, amire könnyedén feltekerhetjük, majd a medencézés befejezésekor, egyszerűen csak rátekerjük a medence vízére.)
Célszerű úgy kialakítani a medencét körüljáró burkolatot, hogy a későbbiekben kialakítható legyen rajta egy eltolható polikarbonát fedés, a még hosszabb medence szezon érdekében.
A következő kardinális pont a vízkezelés. Több mód is a rendelkezésünkre áll, de hazánkban a legelterjedtebb vegyszeres vízkezelési módszer, a klóros fertőtlenítés. Ha kényelmesek szeretnénk lenni, akkor kérhetjük automata vegyszeradagolóval, de ha nem, akkor vegyszerezhetjük magunknak is. Fontos, hogy mindig oda kell figyelnünk a jó értékekre, mert az eső is tönkreteheti a vízminőségünk tökéletességét.
A vegyszeres vízkezelés kiváltójaként egyre gyakrabban választják a sózásos vízkezelési formát. Ez egy vegyszermentes módszer, ami egyszeri beszerelési többletköltséget jelent. A klóros rendszerhez (automata vegyszer adagoló nélkül!) képest nagyjából 80-100 ezer forint pluszt jelent, ami körülbelül 5 hónapos medencehasználat mellett, 2 szezon alatt térül meg.
De lényegesen olcsóbb éves lebontásban az üzemeltetése. Amíg a vegyszert majdnem minden hónapban 10-15 ezer forintért vásárolnánk meg, addig a sózás éves szinten kerül ugyanennyibe.
Mivel a víz tetejéről, illetve a vízben úszkáló szennyeződésekről már gondoskodtunk a homokszűrő, illetve süllyesztett víztükrű medence esetén a szkimmer beszerelésével, így már csak a medence alján lerakodó por, szemcsék, algák takarítására kell ügyelnünk. Erre találták fel a víziporszívót. Ennek három típusa közül választhatunk: a kézi, a félautomata, és a teljesen automata vízalatti porszívó. Ez teljesen ránk van bízva, hogy melyiket szeretnénk.
Mi az amitől még jobb lehetne nekünk? A válasz egyszerű: ÉLMÉNYELEMEK!
Az élményelemek már csak a komfortunk kiegészítésére mennek rá. Nem feltétlenül szükségesek a medencénk üzemeléséhez, de mindenképpen a pihenésünket, kikapcsolódásunkat, élvezetünket szolgálják. Első sorban essen szó a masszázselemekről, hiszen ennek többféle típusából választhatunk.
Vannak a beépített befúvók, aminek szükségét a medencetest kialakításakor érdemes mondani a kivitelezőnek. Illetve vannak a külső masszázselemek, mint pl vízköpő, gombazuhany, nyakzuhany, amik egy hosszú nehéz nap után igen kikapcsoló hatásúak lehetnek számunkra.
A következő élményelem az ellenáramoltató. Ebből létezik beépített, illetve utólag felszerelt is az úszás kedvelőinek. Egy három méteres medencéből is akár végtelenségig tartó úszótávot tud nekünk biztosítani, illetve saját tempónkra szabható az áramoltatás erőssége. Ezeken kívül számos kiegészítővel cifrázhatjuk még a medencénket, mint pl. csúszda, ugródeszka, “vizibicikli” (vízalatti spinning bicikli), húzóckodók, mászófal, külső lábmosó, zuhanyzó stb.